Az építkezés melyik fázisában érdemes a lakberendezőt, belsőépítészt megkeresni? 

A válasz nagyon egyszerű. Minél előbb, annál jobb.

Szerencsés esetben a tulajdonosok még az építészeti koncepciótervezés fázisában, az építési engedélyezési tervek elkészülte előtt megkeresik a belsőépítészt, vagy lakberendezőt. Egyeztetik vele téralakítási, bútorozási és design szempontból az építészeti terveket. Szükség esetén az építésszel közösen alakítják ki a végleges terveket, melyeket már nyugodtan be lehet adni engedélyeztetésre. Ebben az esetben biztos, hogy mindennek lesz helye, minden ablak és ajtó a megfelelő helyen lesz, nem lesz szükség utólag az építési engedély módosítására. Nem kell a tulajdonosoknak egy életen át kénytelen-kelletlen alkalmazkodni az adott alaprajzhoz, a külső nyílászárók helyzete miatt.

Miért szükséges ez? Mert az építészek nem belsőépítészek. Csak elvétve találkozunk olyan építésszel, aki a külső kialakításán túl, a belső terek design kialakításával is foglalkozik. De még nekik sem feladatuk ismerni, a piacon fellelhető konkrét bútorokat és azok tényleges méreteit. Sokszor találkozom az építészek által lerajzolt alaprajzokon, iciri-piciri kanapékkal, étkezőasztalokkal, vagy miniatürizált franciaágyakkal. Olyan méretű bútorokat rajzolnak a tervükre, melyek a valóságban nem léteznek. A kedves tulajdonosok, pedig csodálkoznak, hogy nem férnek el a bútoraik…

Szerencsés esetben a tulajdonosok még az építészeti koncepciótervezés fázisában, az építési engedélyezési tervek elkészülte előtt megkeresik a belsőépítészt, vagy lakberendezőt. Egyeztetik vele téralakítási, bútorozási és design szempontból az építészeti terveket. Szükség esetén az építésszel közösen alakítják ki a végleges terveket, melyeket már nyugodtan be lehet adni engedélyeztetésre. Ebben az esetben biztos, hogy mindennek lesz helye, minden ablak és ajtó a megfelelő helyen lesz, nem lesz szükség utólag az építési engedély módosítására. Nem kell a tulajdonosoknak egy életen át kénytelen-kelletlen alkalmazkodni az adott alaprajzhoz, a külső nyílászárók helyzete miatt.

Miért szükséges ez? Mert az építészek nem belsőépítészek. Csak elvétve találkozunk olyan építésszel, aki a külső kialakításán túl, a belső terek design kialakításával is foglalkozik. De még nekik sem feladatuk ismerni, a piacon fellelhető konkrét bútorokat és azok tényleges méreteit. Sokszor találkozom az építészek által lerajzolt alaprajzokon, iciri-piciri kanapékkal, étkezőasztalokkal, vagy miniatürizált franciaágyakkal. Olyan méretű bútorokat rajzolnak a tervükre, melyek a valóságban nem léteznek. A kedves tulajdonosok, pedig csodálkoznak, hogy nem férnek el a bútoraik…

Szerencsés esetben a tulajdonosok még az építészeti koncepciótervezés fázisában, az építési engedélyezési tervek elkészülte előtt megkeresik a belsőépítészt, vagy lakberendezőt. Egyeztetik vele téralakítási, bútorozási és design szempontból az építészeti terveket. Szükség esetén az építésszel közösen alakítják ki a végleges terveket, melyeket már nyugodtan be lehet adni engedélyeztetésre. Ebben az esetben biztos, hogy mindennek lesz helye, minden ablak és ajtó a megfelelő helyen lesz, nem lesz szükség utólag az építési engedély módosítására. Nem kell a tulajdonosoknak egy életen át kénytelen-kelletlen alkalmazkodni az adott alaprajzhoz, a külső nyílászárók helyzete miatt.

Miért szükséges ez? Mert az építészek nem belsőépítészek. Csak elvétve találkozunk olyan építésszel, aki a külső kialakításán túl, a belső terek design kialakításával is foglalkozik. De még nekik sem feladatuk ismerni, a piacon fellelhető konkrét bútorokat és azok tényleges méreteit. Sokszor találkozom az építészek által lerajzolt alaprajzokon, iciri-piciri kanapékkal, étkezőasztalokkal, vagy miniatürizált franciaágyakkal. Olyan méretű bútorokat rajzolnak a tervükre, melyek a valóságban nem léteznek. A kedves tulajdonosok, pedig csodálkoznak, hogy nem férnek el a bútoraik…

Minél előbb bekapcsolódik a tervezési folyamatba a belső tér tervezője, annál kevesebb kompromisszumot kell később kötnie a tulajdonosnak.

Erdélyi Krisztina
vezető tervező